Az elhatározás és döntés nem egyszerű feladat annak, aki életmódváltásra adja a fejét. Van, akinek több, van, akinek kevesebb időbe telik eljutni addig a felismerésig, hogy a test, a szellem és a lélek egészsége egymásra visszaható folyamatok eredménye. Ugyanakkor még ez a felismerés sem vezet egyenes úton a cselekvéshez.
Kifogások és önigazolások sorát állíthatod fel, csak hogy ne kelljen megmozdulni és érdemben cselekedni.
A majd a következő hónaptól, a jövő héttől és persze a legpenetránsabb izzadtságszaggal telített önbecsapás: a majd januártól mottók alatt futó fogadkozások egymásba visszaforduló, möbiusi anomáliát hoznak létre a gondolkodási sémádban. Pontosan tudod, hogy mit kell tenned, mégsem teszel semmit sem. Mert majd jövő hétfőn elkezded. Mindig találsz magadnak okot arra, hogy miért nem azonnal.
Ez az első olyan pszichés gát, amivel mindenki szembesül, aki életmódváltásba kezd, legyen az étrendváltás vagy edzés, de ugyanilyen önfelmentő metódusokat gyártunk magunknak akkor is, ha csak annyiról van szó, hogy elhatározzuk, többet foglalkozunk a gyerekkel, odafigyelünk a munkahelyi kommunikációnkra, hogy nem zsigerből reagálunk a vélt vagy valós sérelmekre.
A megszokott és kényelmes, rutinszerű sémák mentén épülő életmódvezetés a biztonság illúzióját adja. Minden más, ami ezen kívül van, idegen és ismeretlen terület, amitől általában, a még gyermekkorban rögzült, automatikus, mentális és pszichés önvédelmi folyamatok „óvnak” meg. Az itt és most kényelme tipikus jellemzője a gyermekkori gondolkodási sémáknak, ám felnőttkorban óriási akadályt jelent a fejlődéshez vezető úton, legyen bármiről is szó. Azon elegáns könnyedséggel emelkedünk felül, hogy ez csupán rövidtávú biztonság.
A magyarázat fizikai szinten egyszerű; a szervezet minden folyamatot igyekszik a legkisebb energiabefektetéssel a legnagyobb megtérülés függvényében elvégezni. Ezért választjuk a mozgólépcsőt a lépcső helyett, ezért eszünk jellemzően magas szénhidráttartalmú köreteket a hús mellé zöldség helyett, ezért hitetjük el magunkkal, hogy az egyszerűbb és gyorsabb megoldás a célravezetőbb a hosszabb ideig tartó, magasabb energia- és munkaigényű helyett.
Ha viszont már eljutottál odáig, hogy túl vagy az elhatározáson, a döntésen és annak felismerésén is, hogy az első és legmasszívabb akadályt az utadon TE magad jelented, lehet, hogy még egy guggolást sem csináltál, de fejben máris jóval előrébb jársz azoknál, akik még mindig a majd holnap végtelen köreit járják.
Te ugyanis már pontosan tudod, hogy ahhoz, hogy érdemben is el tudj indulni az életmódváltás felé vezető úton, külső segítségre van szükséged.
Valakire, akit nem hatnak meg a kifogásaid, de tudja, hogy pontosan milyen folyamatok állnak az önigazolás-gyártás mögött.
Valakire, aki kézen fog és átvezet a rövidtávú biztonság illúzióktól terhelt tükörtermén és szembesít azzal, hogy aki ezt az egészet elkezdte, aki pontosan tudja, hogy érdemi változásra van szüksége, az Te magad vagy.
A SWAT Fitness Team metodikája ugyanis nem kizárólagosan a fizikai edzésről szól. A mentális és pszichés tréning ugyanúgy része az életmódváltás folyamatának, hiszen ez az a két pont, amin minden áll vagy bukik. A testet a legkönnyebb rászoktatni a rendszeres igénybevételre, mégpedig a vegetatív idegrendszered által irányított neuroendokrin folyamatok miatt.
Mivel az edzést egyfajta stresszként értékeli a szervezeted, bizonyos hangulatjavító idegingerület-átvivő anyagok – neurotranszmitterek- túlképzésével reagál rá; megnöveli a stresszválaszban részt vevő hormonok – pl. a noradrenalin, endorfin, szerotonin- termelését. Ahhoz viszont, hogy a tested megtanulja azt, hogy a testmozgás hosszútávon is megtérülő energiabefektetés, a mozgásnak rendszerré kell válnia. Az ismétlődés bonyolult visszacsatolási mechanizmust, ún. neurofeedback-et indít el, melynek révén a tested egyszerűen megtanulja azt, hogy mi a jó neki. És hidd el, a tested sokkal-sokkal okosabb nálad. Ahogy megtanítottad neki, hogy a pizza vagy a sajtburger gyorsan feldolgozható energiaforrás, ugyanígy megtaníthatod neki azt is, hogyan legyen hatékonyabb, erősebb.
Egy jól felépített, személyre szabott edzésterv ugyanis fokozatosan szoktatja hozzá a testet ehhez a “visszatérő stresszhez”. A rendszeres mozgás jutalma a fentebb említett szerotonin és endorfin euforizáló hatása. Amellett, hogy szó szerint örömmel telítődik a szervezeted, csökken a fáradtság és fájdalomérzet, illetve a stresszválaszban részt vevő egyéb hormonok negatív hatásai, mint például a szorongásos tünetek, idegesség, depresszió, düh, kimerültség, reménytelenség érzése.
Egy-egy ilyen endorfinfröccs azonban csak pár óráig, esetleg egy napig tart, az elégedettség és öröm hamar elmúlik. Megint ott találhatod magad reggel a tükör előtt fogmosás közben, ahogy arról morfondírozol, hogy elindulj-e edzésre vagy ne… és rendszerint – a már említett mentális önvédelmi mechanizmusoknak köszönhetően – megint fogsz találni magadnak okot arra, hogy miért ne tedd.
A tested hiába okosabb nálad, ha Te nem hagyod, hogy hozzájusson a forrásaihoz. A kényelmi zónádon belül fogsz neki keresni más szerotoninforrást – általában a csokoládéra szokott esni a választás a természetes szerotonintartalma miatt -, adrenalin- és endorfinforrást – például konzoljátékokat – és megint csak ott tartasz, hogy ülsz és eszel.
A SWAT Fitness Teamnél pontosan ezért helyezünk akkora hangsúlyt arra, hogy nemcsak az edzés ideje alatt kísérjük figyelemmel az életed, hanem azon túl is. Videótananyagot és munkafüzetet kapsz, a feladatokat pedig írásban kell megoldanod, mint egy leckét. Szemléletváltásra törekszünk, arra, hogy amikor reggel tükörbe nézel, pontosan tudd, hogy mit és miért csinálsz; átlendítünk az önbizalomhiányon, tisztázzuk a testedhez való viszonyodat, az énképedet formáljuk, a holtpontjaid figyelembevételével segítünk megtartani a fókuszt.
Eljuttatunk az önigazolások ördögi körétől az önbecsülésig.
Kovács Arnold
gyakorlati pszichológia specialista