A december viharos széllel indult, persze a sétányon nem fújt úgy a szél, és így nem volt vészes a torna…bár a -3 fok azért recsegett a lábam alatt. Egyáltalán nem fáztam…már 5 perc futás után. Végigértünk a szokásos távon (1,8 km), és Arnold mondta, hogy futás vissza megállás nélkül… Húha – gondoltam. Nehezen, de végigvonszoltam magam: 3,6 km! Hurrá, ez is ment.Utána jól meghajtott a tornán, mondván, hogy-3 fok van, ez volt az indok. De minden az én érdekemben történik.
Már a -7 fok sem tűnt hidegnek, igaz, jól be is öltöztem (de kár volt, mert csak hátráltatott a sok ruha). Arnold azt mondta a futás elején: “Vedd fel ezt a farönköt (1,5 m hosszú kb. ), és futás vele!” “De könnyű” – gondoltam. Igen ám, de 100 m után már mázsás súlyúnak tűnt, egész edzés alatt a kezemben volt. A következő edzésen minden gyakorlatból 100-at kellett csinálni.
Nehezen, de megcsináltam. Nagyon elfáradtak a lábaim, visszafutásnál mintha ólomból lettek volna. Így telt a decemberem, az ünnepek alatt kicsit bűnöztem, de január új erőt ad, és hajrá! 
