Eléggé hideg reggelre ébredtem. 10-kor kezdődött az edzés, azt hittem, hogy szükség lesz a kabátra is. Abban kezdtem futni, hát mondanom sem kell hülyeség volt, mert még a lábam ujjának is melege lett. Persze köszi, Arnold! A segítséged nélkül ez nem valósulhatott volna meg, mert kb. én az ágyamból ki nem mozdultam volna. Na de, Arnold peeeersze a szokásos feladatok tesze-tosza csinálásával megizzasztott rendesen. Kösssszi. És amikor kezdtem végre meglátni a kocsim, jött a sokk hatás, még van 15 perc. Jesszus. Jött a vég. A lépcsőzés. Hát most van délután 3 óra, még mindig fáj a láb-hájam. 24. nap! Hihetetlen valamit végre befejezek??? Szuper, még 6 nap. De mondok valamit: folytatom, ez már biztos.