Minden nap boldogan megyek edzeni! Bár bevallom, mindig ott van egy kis félsz bennem, hogy mi lesz a mai feladat, és meg tudom e majd csinálni. Aztán mikor elkezdem a feladatokat, ez már eszembe sem jut, csak csinálom. Egyszer csak azt veszem észre, hogy eltelt az 1 óra! Ha a feladatra koncentrálsz, elvész az időérzéked.
Bemelegítés után elkezdtünk pulzusszámot növelni. Ezek ilyen ugrálós feladatok.
Őket nem igazán szeretem. Nem számít, csináltam. Ezután egy pár darab tuskót ide-oda pakoltam. ÉÉs jött a futás! Be az erdőbe! A megállókat ma sem hagytuk ki. 15-15 egylábas felállás, 10 karhajlítás, utána még egyszer, és futunk tovább.
Ma is csúszós terep volt! Sokkal jobban igénybe veszi az izmainkat, mert a test koordinációra is nagy figyelmet kell ilyenkor helyezni. Meg kell tartani a stabilitást!
Odafele még beiktattunk a futásba guggolásba ugrást, visszafele pedig az elmaradhatatlan fára felugrok, leugrok, hátraugrok, és karhajlítás. Ebből ma „csak” 40-et. Míg én a feladatot végeztem, Arnold a sündisznókról és a vízisiklókról mesélt. Nagyon tetszett! Egyszer el is mosolyogtam magam. Szóval az edzést lehet mosolyogva is végigcsinálni!
Már nem sok volt hátra, de még egy farönköt „találtunk”, és 20 fej fölött tartásban guggolás. A maradék táv futásban, és a mai edzésnek vége.
25. nap pipa!
Köszönöm!