A tegnapi futás után Arnold felajánlott mára egy pihenőnapot, de hozzátette, rám van bízva, kihasználom-e. Mikor ezt mondta, el volt már döntve, hogy megyek edzeni.
Felkelek reggel, és az eső szakad. Sötét, borult idő volt. Meglepődésemre nem volt izomlázam. Lehet, ha a mai napot kihagyom, holnapra nehezebb lett volna minden, és még az izomláz is előjött volna. Rádolgoztam!
Az esőben erősítettünk a farönkkel, és ugráltunk is.
Az ugrálás nem volt szimpatikus ma, mert fájt a lábam ujja. A tegnapi futás hajrájában éreztem, hogy nagyon nyomja a cipő. Pedig nem kicsi. 
Mikor otthon megnéztem, láttam, hogy azt már nem kell festenem. 
De ilyenkor nem számít. Csak teszem a dolgom.
Az erdőben, ahogy kivágták a fákat, kupacba rendezték a farönköket. Nekem ma tereprendezést is kellett csinálnom. Rendet raktam az edzőteremben. 
A hídról két ember figyelt, és leszóltak, hogy nem szeretnének tőlem pofont kapni. Ez megtisztelő volt. Tehát a farönkök nem voltak kicsik, és nem voltak könnyűek. De a végén rend lett. 
Autógumit is dobáltam, és a végén még fej fölött tartásban guggoltam, mellről nyomtam, és fekvőtámaszt is csináltam. A mai nap is kimerítő volt, de élveztem. 
22. nap pipa!
Nézzétek meg motivációs videómat (kattints ide a videóért), íratkozz fel youtube csatornánkra és lájkoljátok a SWAT Fitness Team oldalt (itt találjátok)
Köszönöm!