Ma csak az ösvényen dolgoztunk a Tisza partján. Szinte végig velem volt a farönköm. Már hozzám nőtt! Ma aztán megdolgoztattam! Futottam vele, guggoltam vele, sőt, még a töltés tetejét is megmutattam neki. Felkocogtam vele kétszer a töltésre fej fölött tartásban. Mikor pihentettem, akkor eldőlt fákra ugráltam. Nem volt alacsony!
A nehézségem, mikor egy kidőlt fán végig kell sétálnom. Nagyon „iszonyatos”!
Ma a farönkömmel a nyakamba sétálgattam a fán, igaz néha becidrizett a lábam. Érdekes, nem olyan magas, de amikor fenn állok, magasnak tűnik. Meg egy kicsit csúszott is. (Ez egy kicsit kifogásosnak hangzik…)
Holnap biztos lesz izomlázam, mert nagyon érzem a karom és a vállam.
A mai napi feladataimról készült egy rövid videó is, amit később belinkelek.
Egyre jobban élvezem az edzéseket! Mindig csak a feladatra koncentrálok, és megcsinálom, amit az edző mond. Arnold nagyon jó edző, tudja mekkora a teherbírásom.
Sok dicséretet kapok, amitől még több erőm lesz.
16. nap pipa!
Köszönöm!