Egyre nehezebben mozgok, fáj minden porcikám.
Azért 4 km-t lekocogtam. 
A kocogás végén nincs megállás, a híd lépcsőit kettesével leellenőriztem.
Biztos, ami biztos 3x.
Ezután kaptam egy kis pihenőt. A hátralévő tíz percet úgy éreztem, hogy nem tudom megcsinálni. Guggolás, négyütemű…, de nem ám hagyományosan!
De túléltem! Élek!
Nagyon sokat tanultam ma a test működéséről, és nagyon motiváló volt. A végén nagyon jó érzés volt, hogy nem adtam fel.
Köszönöm a türelmet és a biztatást!
Harmadik nap, pipa!