A tegnapi mélypont után ma ismét sokat teljesítettem. Először is oda is és vissza is lefutottam a hidat és meg se kottyant! Sőt hazáig szaladtam – ilyen még sosem történt velem! Azt hittem, hogy a ködben nehéz lesz edzeni, de nem. Jólesett a párás levegő. Ennek még nem jöttem rá a biológiai okaira, csak sejtem. Szerencsére a hátam sem fájt ma annyira, mint tegnap.
Volt ugyan egy mélypontja, de aztán mintha mérséklődött volna. (Ennek a biológiai okaira főleg nem jöttem még rá…)
Biztos az segítette, hogy délelőtt fellépcsőztem a hatodikra a Kormányhivatalban… 
Holnap reggel edzünk, így nem lesz időm kipihenni a mait – nem sok jóra számítok…
Na, de küzdünk! 