Hát a mai nap valami szörnyű volt. Egész nap alig volt étvágyam, alig ittam, kb. jó ha 1 litert sikerült. Az edzés szánalmasan rosszul ment. Már egy km futás után az életemért küzdöttem. Olyan gyenge voltam, hogy már a sírás határán voltam. Se nem viccelődtem, se semmi. Igazából olyan otthon begubóckodós kedvemben voltam. Fáradt voltam rettentően. Ilyen még soha nem volt, de haza akartam menni. De valahogy, még ha döcögve is, de megcsináltam.
Köszi Arni, hogy nem bántottál annyira. Végem volt. Edzés után kb. 19.30 órakor már aludtam. Egy porcikám sem várta a holnapi edzést.
Nem adom fel, de… nehéz. Arni nagyon segítőkész és lelkis. De hiába minden, ha nem fogadom meg a tanácsait. Azért jár neked egy fáradt mosoly. Köszi! 