Ma ismét hős voltam. Keltem korán és egyedül edzettem. Odafelé lefutottam a fél hidat, majd egészen elfutottam a hajléktalanokig. Onnan nem ismertem tovább az utat, így inkább visszafordultam. Közben gyakorlatokat végeztem az oda- és a visszaúton is. Felugráltam tízszer a farönkre, föl-le lépdeltem egy másikon negyvenszer, közben hol itt, hol ott fekvőtámaszoztam farönkökön összesen hatvanszor.
Hazafelé kihagytam egy tervezett gyakorlatot, mert két loholó kutya eltérítette a figyelmemet (még meg is ugattak), de cserébe lépcsőztem ötöt föl-le a hídon. Mindezek után le tudtam futni az egész hidat. (Ez egy kicsit furán hangzik így.) A nedves talajra tekintettel hasizomgyakorlatokat itthon végeztem, abból is hatvanat. Nem volt (a kutyákat kivéve), aki elvonja a figyelmemet, vagy akinek nyafoghatok, így meglepően gyorsan végeztem. És úgy leizzattam, mint még soha! Pedig megint egy réteggel kevesebb volt rajtam… Meg is kellett mosnom a hajamat. 